Kiszebábok és hagyományápolás iskolánkban
A farsang vízkereszttől (jan. 06.) hamvazószerdáig,
a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése,
amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek.
A farsang hangos mulatságait az a középkori hiedelem teremtette meg, mely szerint a tél utolsó napjaiban ártó szellemek, boszorkányok kelnek életre. A jelmezes felvonulás, a zajok, a boszorkánybábu égetése éppen ezen ártó lények, a halál, a rossz és a hideg elüldözését szolgálta.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos nevén a „farsang farka”.
Ez a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap,
ami nagy mulatságok közepette valójában télbúcsúztató is.
Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál…),
Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Egyes területeken szokás volt farsang farkán kiszebábot égetni!
A babona szerint a kiszebáb égetése megszabadítja az embereket minden bajtól.
Intézményünk is fontosnak tartja ennek a hagyománynak az ápolását, ezért mind felsős, mind alsós diákjaink farsangi mulatságát kiszebábégetéssel zárjuk!
Mindenkinek sikeres télűzést kívánunk!
